2005. május 6., péntek
Tetszik a bejegyzés, főoldalra ajánlom!
2005.05.06.
A legtöbben a tavaszt szeretik, sőt, talán azt szeretik a legjobban az évszakok közül. Nos nem tudom, hogy ezzel a finnek hogy vannak, de én biztosan nem szeretem. Mondjuk otthon sem szeretem annyira, mert télimádó vagyok, de itt szerintem még egy áltagember sem nagyon szeretheti a tavaszt. Ugyanis a tavasz az itt nem másból áll, mint abból, hogy kb. másfél hónapig olvad a hó. Most már utána vagyunk, már csak pár összehordott nagyon nagy hódomb van az utak mellett. A tenger most már majdnem elolvadt. Egyébként a tavasz nem jelenti azt, hogy ne lenne meleg, most májusban azért már akár 15 fok is lehet. Sőt, a hétvégén már napoztunk az erkélyen, miközben előttünk a tenger pár száz méterrel még mindig be volt fagyva.
Többnyire azért inkább 0 fok közelében marad a hőmérséklet, legfeljebb olyan 10 fokig melegszik fel. Az elején még egy pár hóesés is volt, most már igen valószínűtlen, hogy egyszerre essen, és legyen mondjuk 1 fok alatti hőmérséklet (az már sokszor elég a hóeséshez). Lappföldön egyébként még most is havazik, és egész sok hó van. Pontosabban a hóhatár alig pár kilométerre északra van Oulutól.
A rossz azonban nem is igazán a hideg. Inkább az, hogy egy csomó hólé olvad az útra, és fagy meg. Az első hetekben ez tényleg iszonyatos mértéket ölt. Szinte minden járda mindenhol jeges, és persze rücskös. A legrosszabb nem is a sima jég, azon egy rutinos biciklista tud menni, gyalog meg persze. De a rücskös jég, az szörnyű: a biciklit nem lehet irányítani, és elcsúszol. Mondjuk egy nagy rutinnal, mint nekem azért még így is megy, csak nagyon kell koncentrálni. A járdáról aztán szerencsére hamar letisztul a hó, és akkor már csak ritkábban vannak átfolyások.
A másik fura dolog, és erre idén jöttem rá nagyon, az a kutyaszar. Oulu nem egy nagy kutyás város, pláne Budapesthez képest. Normálisan mondjuk fele akkora a kutyasűrűség, és jobban összeszedik a kutyagumit, no meg kijelölt parkok is vannak. De azért nem működik ez túl jól. Nyáron ez nem feltűnő, télen látszik meg messziről minden kis kupac. De aztán hamar ráesik a friss hó… az igazán nagy baj tavasszal van, amikor kb. 4 hónapnyi adag kerül hirtelen a felszínre, ráadásul a felolvadás miatt különösen büdös állapotban.
A virágzásból és rügyfakadásból sem sok van, az majd csak most kezdődik majd el, május közepén. Aztán ha elkezdődik sem túl sok, mert ugye a fák nagy része amúgy is fenyő.
Szóval ha itt kellene írnom egy verset a tavaszról, igencsak különös és negatív lenne. Gondoltam rá, de lusta voltam.:)
Egy ideje próbálok finnt tanulni. Azt találtam ki, hogy ha sokat hallgatom, akkor csak belemegy a fejembe. Ez a relax módszer nagy divat volt. No a telefonnal jól meg is oldható a dolog, mert felvehető rá hang, és lejátszható. Ráadásul a kártyára tényleg elfér „akármennyi”. De persze csak úgy ér valamit az egész, ha finn szöveg ki van szótározva, le van fordítva. Arra is rájöttem, hogy csak szavakat felmondani a szótárból nem olyan jó, nincs kontextusa. Egy szöveg kiszótározása azért fárasztó dolog. Aztán ügyelni kell arra, hogy jó legyen a felmondás is. Nem mindegy. A legjobb az, ha a szavak el vannak mondva, aztán a példamondatok. Ismételni kell, és szünetet kell tartani, hogy legyen idő aktívan gondolkodni, hogy mi mit jelent. Legyen idő belemenni a fejembe. Igazából az ideális az, ha csak pár szót és mondatot veszek fel, és sokszor ismétlem egymás után. Sajnos a minőséggel gond van egy kicsit, meg persze aztán a kitartás is kellene hozzá. Mindenesetre azt gondolom, hogy egy bizonyos küszöb után a tévéből már sokat tanulnék.
Tulajdonképpen nincs igazán hatékony módja a tanulásnak. Az ember egyszerűen nem ara készült, hogy mindent gyorsan megjegyezzen. Inkább arra, hogy a környezetéből lassacskán tanulja meg a fontosat. Természetes helyzetben ez bőven elég, és az állatokhoz képest csúcsteljesítmény. De sajnos még így is sokat kell ismételni valamit, mire az ember fejébe megy. Már amennyiben teljesen új dolog, és nincs „logikája”.
Technikailag nagyon jó megoldás volna, ha az ember fejének fele mondjuk sima számítógépes memória volna. Tök jól tudnánk hasznosítani egy gyors elérésű memóriát. Persze hamar tele lenne, és akkor szelektálni kellene. De alapvetően működne szerintem. Hát de ez van, az evolúció ezt sem tervezte.
math írta
18:17-kor
|